Tarlós István főpolgármester az elmúlt hetekben leginkább jelképes ügyekben exponáltamagát. Vajon megtorpant-e a városüzemeltetési reform? A tervezett modell két fontos vezetőjealig fél év után távozni kényszerült. A korábban oly határozottan elutasított jobboldali üzletikörök kérései értek célba? Vagy nemkell mindig minden történésben Simicska Lajosék üzletiérdekeit keresni?

Amikor egy társasházban éppen nem működik a lift, ömlik a gáz, ráadásul a tetőcserepek is megindultak, akkor elégkülönös, ha eközben a közös képviselő körbejár, és arról győzködi a lakókat: ideje lenne a fehér virágokat sárgákra cserélni.Ezt az abszurd párhuzamot használta egyik beszélgetőpartnerünk, amikor Tarlós István főpolgármester legújabbkoriaktivitását értékelte. Ezen analógia alapján aligha kérdéses, hogy miközben súlyos megoldatlan feladatok és kezeletlenkonfliktusok vannak a fővárosban, pótcselekvésnek számít, ha Tarlós olyan jelképes ügyekkel szerepel mostanában amédiában, mint Budapest zászlója, vagy a fővárosi közterületek névadása, átkeresztelése.

PÓTCSELEKVÉS? Ez annál isszembetűnőbb, mert közben a sokkallényegesebb városüzemeltetési reformbanfél év után már törések és csúszások észlelhetők. Mint azzal a Figyelő is többször részletesen foglalkozott, a főváros kétnagy holding, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. és a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. alá rendezve kívánjakialakítani a korrupciómentes, a szinergiákat jobban kihasználó és mindenekelőtt kevesebb közpénzt elnyelő fővárosicégstruktúrát. Az eredeti terv szerint 2011 júliusától már mindkét holding alkalmas lehetett volna minden feladatánakellátására, de cégjogi nehézségek lassítják a folyamatot, legalábbis a hivatalos magyarázat szerint. György István,városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes szerint a szándékok ugyan továbbra is töretlenek, de inkább csakőszre vagy az év végére állhat fel teljes körűen a modell. Az átalakítás megy tovább, igazán komoly eredmények a ciklusmásodik felére várhatók. (A fővárosi közlekedés helyzetéről szóló cikkünket lásd a lap 25–27. oldalán.)

Az integrált városüzemeltetési modell két pillére

1. BUDAPESTI VÁROSÜZEMELTETÉSI KÖZPONT ZRT.

A holdingba a tervezett menetrend szerint apportálnak hat társaságot; ezek: · Budapest Gyógyfürdői ésHévizei Zrt. · Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. · Főkert Zrt. · Főtáv Zrt. · Fővárosi Kéményseprő-Ipari Kft. ·Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.- Valamivel később, feladatainak cégjogi szétválasztását követően várható a Fővárosi Közterület-fenntartóZrt. apportálása is, amelyből a hulladékgazdálkodást és a köztisztasági feladatokat tartják meg atársaságon belül.

2. BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT ZRT.·

Ez a holding felel majd mindenért, ami közlekedés, legyen az közösségi, gyalogos, kerékpáros vagy autósközlekedés, illetve szállítás, parkolás, taxi vagy közútkezelés (ez utóbbit a Fővárosi Közterület-fenntartótólveszi majd át).

- Ha a törvényi keret is adott lesz, a mai Budapesti Közlekedési Vállalat háromfelé indulhat el: a modellbena holding irányít, szervez és megrendel; a kötöttpályás üzemeltetést végző cég viszi tovább a BKV nevet; abuszközlekedés pedig Budapesti Autóbusz Zrt. néven fut majd.

Ám a koncepciót, s főleg annak egyes vezetőit az első pillanattól kezdve intenzív támadások érték. Olyannyira, hogy immárnehéz megmondani, végül is meg tud-e valósulni az eltervezett működtetés.

A csütörtöktől kapható Figyelő címlapsztorijában további részleteket olvashat arról is, hogyan keveri a Budapest-kártyát afőpolgármester a kormány, a kerületek és a fideszes gazdasági lobbik szorításában.

György István februárban állt ki a sajtó elé azzal, hogy László György, a városüzemeltetési holding akkorivezérigazgatója és Tölgyesi Balázs, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezérigazgatója (korábbi vezér-helyettese) totálistámadás alatt áll. A főpolgármester-helyettes akkor ezt azzal egészítette ki, hogy lövik már Szőke Lászlót, a BudapestGyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezetőjét és Pető Györgyöt, a Fővárosi Biztonsági Iroda főnökét is.

A fenti ötösnek, vagyis a nyilatkozónak és a négy cégvezetőnek meghatározó szerepe volt az üzleti kérésektől deklaráltanmentes új holdingkoncepció kidolgozásában. Tarlós felkérésére György István vezetésével egy munkacsoport már két évvela tavaly októberi választások előtt megkezdte az új városüzemeltetési modell kidolgozását. Az egyik kulcsszereplő LászlóGyörgy volt, de részt vett a munkában Tölgyesi Balázs is. A felkészülés utolsó hónapjaiban – Tarlós bizalmasa, Pető Györgymellett – ellenszolgáltatás nélkül csatlakozott a munkacsoporthoz az önkormányzati szakértői tevékenységet is végző IFUAHorváth & Partners tanácsadócég néhány vezető munkatársa is. Úgy tudjuk, a szintén megtámadott Szőke László ebben akörben nem volt benne. Az egykori MDF-es politikus talán azzal vált célponttá, hogy sógora a legerősebben támadott LászlóGyörgynek.

A csapat arra készült, hogy amint helyzetbe kerül, a lehető leggyorsabban érdemi lépések születhessenek. Így is történt. Azoktóberi választás után egy hónapon belül, gyakorlatilag az első érdemi közgyűlésen, minden fővárosi cég alapító okiratamódosult. A zrt.-ként működő társaságok igazgatósága megszűnt, felügyelőbizottsága átalakult, első számú vezetője – aBKV-t leszámítva – kicserélődött. És valóban megalakult a két holding, megkezdődött a múlt ügyeinek átnézése. Mindezrengeteg érdeket sértett. Ám úgy tudjuk, annak hátterében, hogy a céltáblává vált új vezetők közül László György és TölgyesiBalázs április elsejétől már nincs a helyén, nem is elsősorban a pozíciókból kirobbantott baloldaliak, hanem jobboldalikörök állnak.

Szimbolikus hatások

Budapesten 26 közterület kapott új nevet, és az eddigi negyedszázad helyett immár 5 esztendővel ahaláluk után is el lehet nevezni közterületet a nagyjainkról – a főpolgármester erről szóló előterjesztéseitáprilis 27-én fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. Amikor korábban a Stadionok metrómegállót át akartáknevezni Puskás Ferenc Stadionra, úgy tudjuk, a BKV végigszámolta, hogy pusztán ez a változtatás többtízmillió forintos tétel, feltéve, ha valóban végrehajtják a térképek, menetrendek, információs táblák ésbrosúrák frissítését. (Egyébiránt közterületet még a rendeletmódosítás után sem lehet a nevesfutballistáról elnevezni, hiszen esetében 2011. november 17-én jár le az öt év.) A mostani átnevezésektehát jókora kiadásokkal járnak, nemcsak az államnak, a közlekedési cégnek, de nyilván a helyszínekenműködő privát vállalkozásoknak, esetleg az ott lakó magánszemélyeknek is. György István főpolgármesterhelyettes ezt elfogadja, de szerinte fontos az emlékállítás. „Ha rosszul megy a családnak, a névnapokatattól még meg szokták ünnepelni.”

Miért olyan lényeges Tarlós Istvánnak a sok jelképes intézkedés, mit jelent ez a politikus népszerűségérenézve? – erről kérdeztük a Városháza régi-új bennfenteseit. Abban forrásaink egyetértettek: Tarlósszámára személyes ügy, hogy letegyen egy teljesen új jelképrendszert. Mindennel szakítani szeretne, amiDemszky Gábor húsz évét jelképezi. Demszky környezete ugyanakkor úgy emlékszik vissza, hogy a korábbifőpolgármester ezekkel a kérdésekkel nemigen foglalkozott. A szakemberek, így például az elmúlt kétévtizedben is fontos ítésznek számító Ráday Mihály úgy gondolkodtak, hogy aminek volt régi neve, aztvisszaadták, ezen belül is igyekeztek azt az elnevezést kiválasztani, amelyik a kommunizmus előtt alegtovább élt. A Moszkva tér Széll Kálmán térré történő átnevezése például azért bukott el e logikában,mert így csak másfél évtizedig hívták a tér egy részét (tehát nem is az egészet).

Tarlós jelképes intézkedései igazán népszerűséget sem hoznak, vagy legalábbis nem a bizonytalanokkörében. Hiszen inkább a jobboldalon, esetleg a szélsőjobbon fontosak azok a topikok, miszerint Budapestzászlaja ne úgy nézzen ki, mint a román nemzeti lobogó, vagy hogy Roosevelt ne legyen kitüntetett térnévadója. (Utóbbiban persze az a tévedés is szerepet játszott, hogy összekevertek két amerikai elnököt: atrianoni béketárgyalások idején Magyarország ellen tevékeny – akkor már nem elnöki pozícióban lévő –Theodore Rooseveltet az 1933 és 1945 között a posztot betöltő Franklin D. Roosevelttel, akiről valójában ateret 1947-ben elnevezték.) Tarlós amúgy eddig inkább erős volt az oldalak közötti gesztus-politikában: avárosházi cégek felügyelőbizottsági elnöki posztjainak kiosztása, illetve tanácsadói csapatának összetételeis egyfajta nyitottságot sugárzott. A jelképcseréknek azonban forrásaink szerint inkább ellenzői lesznek abizonytalan szavazók körében.

TISZTÁLDOZATOK. Tölgyesi Balázst a főpolgármester mentette fel, László György pedig úgymond magánéleti okokkalindokolva távozott. Az utóbbi meghatározás azonban a több forrásból is megerősített történet szerint igencsak eufemisztikusleírása a történteknek. Csak annyiban igaz, hogy Lászlót egy, a számítógépéről vélhetően még előző munkahelyén, Tarlós István szokatlanulkeményen és direkt stílusbantárgyalt a jobboldalcsúcsfejeivel, a gazdaságiháttéremberek mellett vezetőpolitikusokkal is.

Főtávnál lelopott magánfájl nyilvánosságra hozatalának fenyegetésével késztették lemondásra (a gyakorlatról lásdMélyhűtött dossziék című keretes írásunkat). Egyébként Tarlós István maga sem hagyott kétséget a felől, hogy az a bizonyosmagánok a közügyekhez is kötődik, hiszen a Magyar Nemzetnek azt mondta: László és Tölgyesi ellen „hat feljelentés vanérvényben, amelyek még az előző ciklusban folytatott tevékenységüket érintik. Egyikük esetében hét-nyolc évvel ezelőttiügyekről is szó van. A helyzetük tarthatatlanná vált.” Tény, mindketten előzőleg is fővárosi cégnél dolgozó vezetőmunkatársak voltak. E vállalatok, a közterület-fenntartó, illetve a Főtáv korábbi vezetőivel szemben induló eljárásokbanfőszerepet tulajdonít nekik a sajtó, ugyanakkor – okkal, vagy ok nélkül – több, ismeretlen tettes ellen zajló nyomozásbanőket is betámadták. Tölgyesi Balázsnál neccesebbnek, László György esetében komolytalanabbnak tűnnek a vádak.

A valódi indokokat illetően innentől csak a háttérbeszélgetésekből kirajzolódókövetkeztetésekre és feltételezésekre lehet hagyatkozni. Tarlós Istvánfolyamatosan, minden belső fórumon azt hangoztatja: tőle személyesen OrbánViktor kérte, hogy ne engedjen semmilyen üzleti lobbicsoport kéréseinek, s ő ehheztartja magát. A vezetői leváltások történéseivel párhuzamosan ugyanakkorhallottunk Tarlós István és Simicska Lajos, de György István és Nyerges Zsoltközötti egyeztetésekről is. Simicska és Nyerges a jobboldali üzleti köröklegbefolyásosabbnak tartott képviselői széles ágazati és földrajzi régiókon átívelőüzleti fókusszal. (Simicska Lajosról lásd Csányi vagy Simicska: Ki az úr a magyargazdaságban? című írásunkat a Figyelő 2010/34. számában, Nyerges Zsoltrólpedig Az irányító című elemzésünket a 2010/23. számban.) A kifejezetten azönkormányzati szférában erős gazdasági-politikai lobbi kapcsán különböző forrásaink még Győri Tibor, Csutora László ésBártfai Beatrix szerepét hangsúlyozták (lásd Fontos emberek című keretes írásunkat lásd alább).

A fővárosi vezetők a Figyelőnek azt mesélték ezekről a telefonos megbeszélésekről és találkozókról, hogytényleg nem születtek lényeges megegyezések. Ugyanakkor az érintett feleket jól ismerőktől olyan véleményt is hallottunk:kizárt, hogy ilyen fontos találkozóknak ne lenne hozadékuk. Azt többen is megerősítették, hogy Tarlós István szokatlanulkeményen és direkt stílusban tárgyalt a jobboldal csúcsfejeivel, a gazdasági háttéremberek mellett vezető politikusokkal is.Ahogy hallottuk, a főpolgármester a Fidesz országos vezetésében már szinte mindenkivel összeveszett, talán Orbán Viktortés Kövér Lászlót leszámítva. Utóbbiakon kívül a bizalmi körébe egyedül Szijjártó Pétert engedi be, akiről elhiszi, hogyvalóban a miniszterelnök akaratát tolmácsolja.

Akárhogyan is zajlottak le az ominózus találkozók, a kipécézett vezetők elmentek. Forrásaink szerint az említett gazdaságikör nem titkolta, hogy László Györggyel nincs kibékülve, de úgy tudjuk, Tölgyesi Balázs neve nem hangzott el. Ő állítólag egymásik, amúgy szintén jobboldali érdekkörnek feküdt keresztbe. Arról csak sejtéseket hallottunk, hogy László György a 30milliárd forintra tervezett, de elnapolt távfűtési körvezeték kapcsán ment volna szembe egy gazdasági érdekcsoporttal. Ő ésKovács Lajos korábbi Főtáv-vezérigazgató nagyon élesen ütköztek össze. Az amúgy még Hagyó Miklós korábbifőpolgármester-helyettes által kinevezett Kovácsnak pedig erős jobboldali kapcsolatai is voltak. Tölgyesi Balázsnál kétegymással egyenértékű sejtés merült fel lehetséges fekete pontként. Az egyik szerint a közterület-fenntartó élére sokáig egymásik, igen erős politikai hátszéllel bíró, szintén ott dolgozó embert vártak, ő azonban végül nem futott be, ráadásul Tölgyesiutóbb el is távolította a vállalattól. A másik vélekedés szerint néhány üzleti szerződés alá nem írása volt a kiváltó ok.

Fontos emberek

Igyekeztünk az önkormányzati szférát jobban ismerő lobbistákkal, tanácsadókkal arról beszélgetni, melygazdasági háttérembereknek van erős befolyásuk. A legfontosabbak között ezúttal is Simicska Lajos ésNyerges Zsolt neve hangzott el a leggyakrabban, s mellettük Győri Tibor neve merült fel még sokszor. Ővalaha Simicska egyik legközvetlenebb munkatársa, a Mahir vezérigazgatója, régebben a Fideszjogtanácsosa volt. Jelenlegi aktivitásáról hivatalosan azt tudni, hogy a Miniszterelnökség közel 6,5 millióstanácsadói szerződést kötött vele. A területet ismerők szerint a helyi önkormányzatoknál, azok személyipolitikájában ő és közvetlen csapata meghatározó szóval bír, mintegy öt éve a legfontosabb háttéremberezekben az ügyekben. A jogász-üzletember Győri Tibor a Nézőpont Intézet vezetője, de korábban jónéhány, a Fideszhez valamilyen módon kapcsolódó cég irányításában is részt vett. Például a Fico (későbbSades) Kft.-ben; ez a ma már végelszámolás alatt álló társaság egykoron a Lendvay utca 28. szám alatt,utoljára pedig a Radóc utca 8-ban, a Mahir-székházban volt bejegyezve. Sokat mozog a fővárosi cégekügyeiben Győri jobb keze, Csutora László is.

Lényeges szereplő Bártfai Beatrix is, aki szintén sok-sok jobboldalinak mondott üzleti kör cégeiben vitt,vagy visz tisztséget. Ő, illetve férje, Sárhegyi Zoltán jogász (az Országos Választási Bizottság fideszesdelegáltja) egy ügyvédi irodában dolgoznak. A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda kapta a legnagyobb, 86,2millió forintos ügyvédi megbízást, amikor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium több ügyvédi csapattal isközbeszerzés nélkül szerződött, illetve az irodának szerepe volt az elmúlt baloldali éra házi szállítóinakátvilágításában. Érdekesség, hogy Papcsák Ferenc, az első elszámoltatási biztos, anno szintén ezen ügyvédi irodánál volt ügyvédjelölt.

A Sárhegyi–Bártfai házaspáré az 1995-ben alapított Z. I. B. Consulting elnevezésű cég is, amely a HVGcikke szerint az első Orbán-kormány idején egy 10 éves keretszerződés alapján 1,63 milliárd forintértékben vállalt közút-, sztráda-, illetve vasúti nyomvonal-előkészítést, koordinálást. A társaságnak abaloldali kormányok idején is volt szerepe az autópálya-építések előkészítésében, de 2010-ben, immárközbeszerzésen, nagyobb szerepet kapott. A tenderen a Z. I. B. egyedül indult. Bártfai több tisztsége olyanvállalkozásokhoz kötődik, ahol olyan jobboldali nagyágyúk bukkannak fel, mint az említett Győri Tibor,Töröcskei István, a Széchenyi Bank tulajdonosa, Nyerges Zsolt, vagy éppen Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője.

FELSZÍNI CSEND. Valamekkora külső nyomás tehát biztosan nehezedett Tarlósra, de a főpolgármestert valóban az iszavarta, hogy a sajtó több feljelentés kapcsán előszedte a két vezető felelősségét a korábbi szerződések ügyében.Ráadásul úgy interpretálták mindezt, mintha Tarlós bizalmi embereiről lenne szó, ami nem volt helytálló.

Azt közvetlenül semmiképpen nem lehetett tapasztalni, hogy a leváltott vezetők helyére valamely gazdasági érdekcsoportemberei kerültek volna, hiszen a Tarlós-stáb tagjai léptek elő. A Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. újvezérigazgatója az addigi helyettes, Bán Tamás lett, aki régebben a Kész Holdingnál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, aPaksi Atomerőműnél és a Magyar Villamos Műveknél is dolgozott. Ő ugyanúgy a csapat tagja volt, mint Klug Lajos, aki avárosháza közmű és környezetvédelmi osztályvezetői posztjáról lépett elő a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. élére. Mintháttérbeszélgetéseink során hallottuk, a lobbisták Bán Tamás kinevezését mindenesetre elfogadták. Mellette nagyon fontosember Harangi Csaba, a Fővárosi Vízművek egykori vezérigazgatója, aki ma a vízi közművekért felelős igazgató, és akiLászló György távozása után talán a legjobban átlátja a holding-koncepciót.

A másik két megtámadott, vagyis Szőke László és Pető György körül most éppencsend van, legalábbis a felszínen. Utóbbi azonban forrásaink szerint szinténsokaknak szúrhatja a szemét, akár szocialista és kémelhárító múltja, akár neméppen lányregényekbe illő stílusa miatt.

Külső szemmel mindenesetre úgy néz ki, hogy Budapest politikai, és nemutolsósorban gazdasági érdekcsoportok marakodási területe lett, és Orbán Viktor,a nagyfőnök valamilyen megfontolásból nem tesz kellő eréllyel rendet. Miért nemkezeli a nagypolitika hatékonyabban a fővárost? Az egyik lehetséges értelmezésszerint a Fidesz gyanakodva tekint Budapestre. Tavaly október óta több váratlan fordulattal kellett az országospártvezetésnek szembenéznie. Belső forrásunk szerint őszinte meglepetést okozott a csapatban, mennyire kétségbeejtő afőváros pénzügyi helyzete. A következő meglepetés a jobboldalon az volt, hogy Tarlós István mennyire határozottan ésmennyire a saját politikai oldalra címezve üzent a gazdasági lobbiköröknek. Végül az is kiderült, milyen sokat számít, hogyTarlós nem Fidesz-tag és nincs ott a parlamentben, míg a fideszes kerületi polgármesterek némelyike igen. Így utóbbiak afrakciókormányzás jegyében furcsa módon nyúlhattak bele az amúgy is szegény főváros zsebébe. Némely városi vezetőcsalódott: „Orbán azt kérte tőlünk, hogy a fővárosban ne legyen korrupció; a kérését teljesítjük, előbb-utóbb akár meg isvédhetne minket” – mondta a Figyelőnek egy háttérbeszélgetésben az egyik fővárosi cégvezető, aki szerint aminiszterelnöktől amúgy nem idegen az a gyakorlat, hogy kicsit hagyja az indulatokat forrni, csak azután lép.

A JÖVŐ A TÉT. „Kellő higgadtsággal kell tekinteni a történetre” – véli György István. A városüzemeltetésért felelősfőpolgármester-helyettes szerint London és Isztambul példája is azt igazolja, hogy a mindenkori kormányzatnak politikaihovatartozástól függetlenül kiemelt módon kell kezelnie országa fővárosát. Ugyanakkor az is érthető, hogy mindenkinekmeg kell vívnia a saját csatáját; nem lehet folyamatosan nyöszörögni, és kevés kivételtől eltekintve nincsenek olyanproblémák, amelyek ne lennének saját erőből megoldhatók.

Más forrásaink azonban élesebbnek látják a konfliktust. A hatalmi harcok alapvetően pénzek feletti rendelkezésről szólnak,mint mindig a politikában, de Tarlóst nagyon keményen, olykor nemtelenül is támadják. Erre predesztinálja a politikai múltjais. „Egyszer csak rámutat a Viktor egy volt SZDSZ-esre, és ő lesz a király Budapesten. Demszky nem volt elég? Az SZDSZpártként már kimúlt, de a szellem tovább kísért” – ilyeneket mondanak az ős-fideszesek. Azt is hallani, hogy akormánypártban van egy lobbi, amely szerint Tarlósra túl nagy a kabát, és mivel a következő választáson Budapest, vagylegalábbis az önálló többség, könnyen kicsúszhat a Fidesz kezéből, érdemes lenne a fővárosi autonómiát csökkenteni.Tarlós környezetében ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozzák: kár lenne elfelejteni, hogy a főpolgármester több szavazatotkapott Budapesten, mint a Fidesz.

Két elképzelés is erősen tartja magát. Az egyik szerint a város vagyonáért a következő ciklusban már valamelykormányszerv, például egy Budapest Minisztérium felel majd, de az is hírlik, hogy legközelebb már nem is lesz közvetlenfőpolgármester-választás. Igaz, a Belügyminisztériumban kidolgozott önkormányzati koncepció éppen a fővárost erősítené a kerületekkel szemben, összevont szuperkerületekkel, kerületmentes fővárossal, vagy harmadik lehetőségként újfeladatmegosztással. Tarlós, mint arról a napokban az Inforádiónak nyilatkozott, e változatok közül leginkább az utolsótpártolná.

Mélyhűtött dossziék

Több közműcégnél, így a március végével távozó egyik fővárosi holdingvezető, László György korábbimunkahelyén, a Főtávnál is gyakorlat volt az elmúlt önkormányzati érákban a vezetők valamilyen szintűmegfigyelése, telefonok lehallgatása, számítógépek átfésülése. Arról már megoszlanak a vélemények,hogy ezek politikai megrendelésre, szervezetten folytak-e, vagy valamilyen gyanú, esetleg óvintézkedésmiatt céges szinten.

Mindenesetre dossziék készültek a városi cégek döntéshozóiról. Ezek az anyagok valahol most is léteznek,piaci értékük van, esetleg az anyagokat összeállító szakértők maguknak is készítettek egy fénymásolatot.Vagyis ha éppen nem is használják azokat üzleti zsarolásra, a mélyhűtött dossziék tulajdonképpenbármikor kijátszhatók azok ellen, akik nem újonnan érkeztek a fővárosi cégekhez. Egy korábbi vezetőelmondta a Figyelőnek, hogy látta a saját anyagának másolatát, és nagyon megdöbbent. A barátai, azokpolitikai besorolása, korábbi barátnői, jogosítványának másolata, külföldi utazásainak leírása, vagyonihelyzetének becslése, sőt a házáról, a saját kertjéből készített fotók is szerepeltek ebben a mappában.

Ugyanakkor tény, hogy ezek a dossziék egy olyan közegben születtek, amelyre jellemző, hogy a fővároseddig a korábbi szerződések újratárgyalásával – kissé profánabbul: a lopászatok elzárásával – tudott alegtöbbet, milliárdokat spórolni. A Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. is a prevenció jegyébenigyekezett mindenhol vállalatbiztonsági osztályokat kiépíteni. Ezek olyan egységek, amelyek nem utólagosbelső ellenőrzési tevékenységet végeznek, hanem megelőző jelleggel igyekeznek úgy kialakítani afolyamatokat, hogy a cégeket ne érje anyagi kár. Sok büntetőeljárás is zajlik, de az is igaz, hogy bizonyos,korábban sajtónyilvánosságot kapott ügyeket a hatóságok már bűncselekmény hiányában lezárnak(informálisan ezt hallottuk a Főkert és a Rácz Fürdő vizsgálatáról is). A hosszú távú szerződésekhaszonélvezőivel a városüzemeltetési holding vezetése folyamatosan tárgyalásokat folytat, és igyekszikazokból megegyezéssel kijönni. Olykor azonban a vezetők beszámolója szerint még akkor is fel kell bontania megállapodást, ha a rendkívül előnytelenül megkötött kontraktus miatt szinte biztos egy későbbi pervesztés. Mindig azt kell mérlegelni, mivel jár kisebb közpénzveszteség.

A prevencióra példa, hogy a városüzemeltetési holding 14 milliárd forintnyi főtávos közbeszerzést állított lemenet közben, mert a vezetés azt reméli, hogy 10–20 százalékkal alacsonyabb árakat érhet el. Érdekeseset, hogy az éppen veszteségesből nyereségessé feljavított Budapesti Temetkezési Intézet területén levővirágboltokat a társaság úgy adta bérbe a virágosoknak, hogy közbeiktatott egy kft.-t, amely beszedte apénzt, majd valamivel kevesebbet továbbított az intézetnek. Ennek a társaságnak 30+25 éves szerződésevolt, vagyis az alapidőszak 30 évéhez 25 év opciós időszak párosult. Egy másik esetben hasonlóanhosszú, 45 éves szerződést kötöttek távközlési szolgáltatásokra, amelynek ellenértékét minden évbeninflációval növelik, miközben e téren tipikusan lefelé tartanak az árak. Több kontraktusba, példáulnegyedévszázados megállapodásokba kifejezetten belevettek egy felbonthatatlanságról szóló passzust.

Cikk forrása: http://www.figyelo.hu/cikk_print.php?cid=103724_kie_a__fovaros