Bár hónapok óta működik, mégsem tudni, mit "üldöz" a rövidítése alapján csak budapesti FBI-nak hívott Fővárosi Biztonsági Iroda. Az alapító főváros szándéka szerint visszaszorítaná a korrupciót, valamint önkormányzati vagyon- és gazdaságvédelmi feladatokat látna el.Tevékenysége azonban csak az önkormányzati tulajdonú cégekre terjedne ki, a főváros hivatalára nem. Pedig éppen ma leplez le az ÁSZ és az önkormányzat több olyan gazdasági visszaélést, amely a gyanú szerint a Városházán történt - igaz, még az előző ciklusban.

Szokatlan módon az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyik főigazgató-helyettese a főpolgármester helyettesével tart ma közös sajtótájékoztatót a Városházán. A meghívó szerint Bagdy Gábor, pénzügyekért felelős helyettes Sepsey Tamással, az ÁSZ önkormányzati ellenőrzési főigazgató-helyettesével "Budapest Főváros Önkormányzata költségvetési gazdálkodásában kialakított belső kontrollok működésének ellenőrzéséről" ad tájékoztatást.

Mindez csak azért hangzik unalmasan, mert nem közismert, hogy e tárgykörben tavaly ősszel lezárt vizsgálata alapján a számvevőszék decemberben büntetőfeljelentést tett hűtlen kezelés gyanújával. Az V. kerületi rendőrkapitányság a feljelentés alapján nem sokkal később elrendelte a nyomozást, amely egyes információk szerint átkerült a belvárosi rendőröktől más nyomozó szervekhez. Ha így is van, biztos nem a Központi Nyomozó Főügyészséghez, sem a Budapesti Nyomozó Ügyészséghez, mert ezeknél lapunk kérdésére cáfolták a hírt.

Így legfeljebb a Nemzeti Nyomozó Iroda jöhet szóba, de mivel a múlt hét közepe óta nem kaptunk választ a rendőrségtől a nyomozás részleteit érintő kérdéseinkre, nehéz tisztán látni. Az ÁSZ sem segített sokat, mert a részleteket firtató kérdéseinkre - például arra, hogy milyen gyanú alapján tettek feljelentést - csak a közös sajtótájékoztatót ajánlották figyelmünkbe. Hosszas unszolásra később hozzátették: részleteket nem mondhatnak, mert a jelentés még nem nyilvános. Az irat tegnap estig sem került fel a honlapjukra.

A titkolózás azért furcsa, mert korábban az új fővárosi vezetés több esetben nyilatkozott szintén még folyamatban lévő nyomozások, sőt még le nem zárt belső vizsgálatok alapján is valószínűsíthető visszaélésekről, korrupció-gyanúról. Az ügyről részleteket így csak a lapunk birtokába került dokumentumból tudtunk meg. Az irat az ÁSZ e témában végzett vizsgálatának 2010 november végi keltezésű jelentés-tervezete, amely - úgy tudjuk - a végleges jelentéshez képest érdemi eltérést nem mutat.

A későbbi feljelentéshez kapcsolódó 40 oldalas szakasz a Főpolgármesteri Hivatal olyan megbízási szerződéseit kifogásolta, melyeket nem a Városháza állományába tartozó személyekkel kötöttek és a megállapítás szerint ezek "megbízásai díjaival kapcsolatos kifizetések teljesítése során a szakmai teljesítés-igazolás és az utalvány ellenjeggyzés működésének megfelelősége gyenge volt". Magyarul: hiányoztak, vagy pontatlanok voltak a teljesítésigazolások, esetleg csak nem ellenőrizték megfelelően a teljesítés a kifizetés előtt.

A kifizetést az ÁSZ-vizsgálat nem tartotta megalapozottnak több városrehabilitációs témájú tanulmány esetében összesen 1,2 millió, továbbá kommunikációs- és szakmai szakértői tanácsadói tevékenységre vonatkozóan összesen 5,2 millió forint, valamint egészségügyi tanácsadói szakértésre 2,88 millió forint értékben. Hasonló szerződéseket ítéltek gyanúsnak az ingatlangazdálkodási és vagyonhasznosítási területen 4,4 milliós értékben, de "fennakadt" a gazdasági társaságokkal összefüggő 3,85 milliónyi szakértői munka igazolása is. 

Szabályszerűtlenül kifizetettnek minősítették továbbá a számvevők a helyi adókkal kapcsolatos elemzésekre kifizetett 3,5 millió forintot is. Külön érdekesség a Kormányzati Koordinációs Központ vitatott összesen 4,05 milliós külsős megbízási szerződése is, hiszen ezt a Városházán belüli intézményt a vizsgált időszakban Demszky tanácsadója, Mesterházy Ernő vezette, mígnem 2010. április 3-án megszűnt a köztisztviselői jogviszonya.

Az ÁSZ jelentés-tervezete szerint a fővárost "mintegy 32 millió forint vagyoni kár érte a jogszabályba ütköző szakmai teljesítésigazolások miatt". Éppen a múlt héten jelentette be Tarlós István: külső megbízási szerződést "már csak nagyon indokolt esetben lehet kötni, főpolgármesteri és főjegyzői közös utasításra." Vagyis a belső ellenőrzés szigorítása helyett magához és az általa választott - saját korábbi óbudai jegyzőjéből főjegyzővé kinevezett - hivatalnokhoz telepíti e jogot.

Ráadásul a korrupció felszámolására tavaly októberben közgyűlési döntéssel létrehozott, majd év végén bejegyzett Fővárosi Biztonsági Iroda (FBI) sem vizsgálja a Városháza közpénz-költési gyakorlatát, kizárólag az önkormányzati tulajdonú társaságokét. A közterület-felügyelet bázisán létrejött szervezet feladata "a dolgozói lopás" visszaszorítása mellett "a város vagyonának védelme és a gazdasági társaságoknál tapasztalható korrupciós és más, a város kárára váló folyamatok megfékezése". Az irodát pedig Tarlós korábbi óbudai MSZP-s alpolgármestere, a rendszerváltás előtt kémelhárítóként dolgozó Pető György vezeti, aki eközben a Fővárosi Közterület-felügyeletet is irányítja. 

Szerettük volna megkérdezni az Iroda vezetőjét terveiről és az ellenőrzési feladatokról, munkamódszerekről, ám Pető a főváros engedélye nélkül nem nyilatkozhat. A Városházán a nyilatkozat-stopot azzal indokolták: a hivatal működését érintő első érdemi döntést csak a hó végi ülésén fogadja el a közgyűlés. Az előterjesztés egy javaslat az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló cégek "vállalatbiztonsági politikájára és stratégiájára."

Gerendai: "nagyobb az esély a megegyezésre, mint egy hete"

Közeledtek az álláspontok, de a megoldás még nem látszik - jellemezte a Sziget körüli helyzetet lapunknak a fesztivál szervezője. Gerendai Károly a tegnapi egyeztetésről azt mondta: nem arról szólt, hogy egymilliárdot vagy húszmilliót kell fizetni közterület-használati díjként, hanem elvekről beszélgettek. Szerinte ez az első megbeszélés - melyen Tarlós István is megjelent - konstruktív volt, igyekeztek átláthatóbbá és egyértelműbbé tenni az együttműködés kereteit. 

Mindkét fél előnyeit keresték, de szóba kerültek a "konfliktusos pontok" is.
Arra a kérdésre, hogy a díjvita előkerült-e, Gerendai azt válaszolta: pénzről ezúttal nem beszéltek, de továbbra is érez a főváros részéről "ragaszkodást valamilyen díjfizetésre". Úgy látja, a városvezetésnek nem az a célja, hogy ne találjanak megoldást, ezért pénteken folytatják a megbeszélést, akkor pedig minden bizonnyal felvetődik a díj számításának és mértékének kérdése is. 

Hozzátette: bizakodó, hiszen nagyobb a megegyezés esélye, mint egy hete, így egyelőre nem számol azzal, hogy valahol máshol kell megrendezni a fesztivált.
A vita azzal kezdődött, hogy a főváros szakbizottságának ülésén a főpolgármester világossá tette: minden rendezvénynek fizetnie kell a közterületért, hiszen ez a szándék tükröződött az idei költségvetési koncepcióban is. Az elvileg fizetendő díj valószínűsíthető összege miatt ezután jelentős felháborodás kísérte a főváros tervét. A főpolgármester utóbb már arról beszélt: bár a hatályos - még az előző vezetés által elfogadott - szabályozás szerint a Szigetnek mintegy 2,5 milliárdot kellene fizetni, ám hajlandók 1-1,5 milliárdos kedvezményt adni.

Még így is hatalmas a különbség a fizetendő és a Gerendai által méltányosnak tartott tízmilliós összeg között - ahhoz képest biztosan, hogy a Sziget az elmúlt 17 évben nem ­fizetett díjat, mivel a főváros eddig így támogatta a rendezvényt. A szervező megjegyezte: az egész fesztivál büdzséje 2,5 milliárd, a nyereségük pedig mintegy 80-100 millió forint. Hozzátette: elfogadják és megértik, hogy a főváros bevételt kíván növelni, de olyan kompromisszumot kell kötni, amely nem lehetetleníti el az önkormányzat számára is hasznos rendezvényt.

Még nem tudják, kit sarcolnának

Egyelőre korai arról beszélni, hogy kiket érintene az ingatlanérték-növekedési adó, nem lehet még megmondani, hogy a csak cégek vagy magánszemélyek is fizetnék - közölte érdeklődésünkre a Városháza kommunikációs igazgatója. Szűcs-Somlyó Mária szerint "semmi nincs eldöntve", konkrétumokat nehéz mondani. Egyrészt egyelőre a kormány még meg nem adta meg a kért önálló adókivetési jogot a fővárosnak, másrészt a fontolóra vett közteherrel kapcsolatos szakértői és döntés-előkészítési munka is csak most kezdődik. 

Az MSZP attól tart, hogy a Budapesten élő embereknek kellene "extraadót" fizetniük. Tüttő Kata frakcióvezető-helyettes szerint ez tovább növelné az amúgy is elviselhetetlen terheket. Szerintük csak olyan adóátrendezés képzelhető el, amely nem növeli a budapestiek terheit, és igazságos a kerületek összességére nézve. A szocialisták azt javasolják inkább, hogy a budapestiek által befizetett adóforintokból több maradjon a városnál - a személyi jövedelemadó helyben maradó, jelenleg rendkívül alacsony hányadánál.

Egyelőre a főpolgármester illetve a javaslatot felvető fővárosi LMP-frakció nyilatkozataiból csak hozzávetőlegesen azonosítható be az adófizetői kör. Valószínűnek tűnik, hogy a magánszemélyeket nem terhelné egyfajta ingatlanadó-típussal a főváros. Tarlós István a Magyar Hírlapnak adott hétvégi interjúja szerint legalábbis "ez nem lesz lakásadó", hanem azt jelentené, hogy ahol a főváros "infrastrukturális beruházást hajt végre, az ingatlanok értéke növekedni fog (...) ennek a kis hányadát lehetne adó formájában visszaszedni."

Ez alapján inkább cégekre, vállalkozásokra lehetne gondolni, ám nem egyértelmű, hogy már létező beruházás területén végrehajtott később főváros fejlesztés esetén is kell a beruházónak illetve tulajdonosnak fizetni, vagy csak épülő beruházás esetén, ha a fejlesztéssel együtt valósul meg az önkormányzati "hozzáadott érték." Az LMP az utóbbit javasolja, mondván: ez a főváros bevételeit növelné és egyfajta városfejlesztési szabályozó eszköz is lehetne. 

Somfai Ágnes LMP-s képviselő lapunknak azt mondta, kerülné az adó jelzőt, inkább település-fejlesztési normatív hozzájárulásnak nevezné az új terhet, melyet nemcsak Budapesten, de a fővárosi agglomerációban is ki lehetne vetni. Mint mondta, többféle jól működő példa van erre az Egyesült Államoktól Nagy-Britannián át Németországig. Van ahol, magánszemélyekre is vonatkozik a hozzájárulás, de szerinte itthon "ez még korai lenne", inkább a beruházó cégekre gondolnak adóalanyként, egy ingatlanfejlesztéshez kapcsolódóan.

A hozzájárulást - folytatta - oly módon róhatnák ki az építési engedély kiadásakor, hogy figyelembe veszik a terület korábbi átsorolásából adódó, a fejlesztőnél jelentkező extraprofitot valamint az egész beruházás összértékét. Somfai szerint egy beruházó ezzel hozzájárulna olyan kapcsolódó önkormányzati fejlesztésekhez, mint egy lakóparknál az úthálózat kiépítése vagy a megnövekedett lakosságszám miatt szükségessé váló közintézmény-bővítés. A befolyó pénzt az LMP célzott közterületi-fejlesztésekre vagy úthálózat-rekonstrukcióra költené.


Lengyel TiborNépszava

 

Cikk forrása: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=387290#null